A körülötted rejlő
titkok mélyen ülnek.
Rejtve a múlt misztériuma.
Keresd azt kulcsaimmal,
És biztosan megtalálod az utat.
A hatalomhoz vezető kapu rejtve
De aki eléri rajta átmehet.
Tarts ki a sötét ösvényen.
Juss túl a sötétség lakóján.
Emeld tekintetedet
a Fény síkjára,
És a Fénnyel egy leszel.”
Thoth
A
szívünk a kapu ég és föld között, összekötő híd az anyagi és a
spirituális világ között. Szívünk, lelkünk temploma lelkünk pedig
Istennek otthona. Szívünk ereje, Isten ereje a szeretet az egyetlen
eszköz mely visszavezet hozzá
"Kövessétek
a Mennyei Atya és a Föld Anya összes angyalainak példáját, akik
"éjjel-nappal" szüntelenül munkálkodnak a Földnek és a Mennyek Országán"
"És
akkor Föld Anyátok és Mennyei Atyátok elküldi majd hozzátok az Ő
angyalait, hogy azok tanítsanak benneteket, szeressenek és szolgáljanak
néktek. És ők fel fogják írni Istennek törvényeit a ti fejetekbe, a ti
szívetekbe és a ti kezeitekbe, hogy tudjátok, érezzétek és betartsátok
azokat. Imádkozzatok minden nap a ti Mennyei Atyátokhoz és Föld
Anyátokhoz, hogy olyan tökéletes legyen a ti lelketek, mint Mennyei
Atyátok Szent Lelke, és olyan tökéletes legyen a ti testetek, mint a
Föld Anyátok élő teste. Mert ha ti megértitek, érzitek és követitek a
Törvényt, akkor mindaz, amiért imádkoztatok Mennyei Atyátokhoz és Föld
Anyátokhoz, megadatik néktek. Mert mindennél nagyobb Istennek az Ő
bölcsessége, szeretete és hatalma.
"Tudd,hogy lelked előbb meg kell tisztítanod a sötétségtől,
és a fény kapuján átkelhetsz.
Ezért úgy rejtem el a titkokat,hogy bármikor rájuk lelj.
Bár szálljon sötétség az emberre,az útmutató Fény mindig felragyog.
Sötétbe rejtve,szimbólumokkal fátyolozva találod meg a kapuhoz vezető utat.
Az ember a jövőben a misztériumokat megtagadja,ám a kereső az utat megtalálja"
Atlantiszi Thot :)
Idézetek
Ha az út, amelyen jársz,
állandóan fájdalmat
okoz neked,
akkor az nem a te utad.
Aki álmodott, álmodik
tovább.
Nem mond le a
csábító mélységről,
a kifürkészhetetlen
vonzásról,
tiltott vidékre
merészkedik,
megkísérli megérteni
a felfoghatatlant,
látni a láthatatlant
újra meg újra
visszatér hozzá,
elszántan nekifeszül,
lép egyet előre,
aztán még egyet;
így hatol be az
ismeretlenbe,
hogy ott a végtelen
gondolatok
elképesztő bőségére
leljen.
Vers
Kék várost álmodtam,
Hol kékek a hegyek.
S láttam magamat,
Ahogyan feléd megyek.
Kék sugár csorgott
Az ég felől
A bevonta kékkel
Az ébredőt.
Kék volt a szemed,
A mosolyod,
A kezed,a lépted,
S a homlokod.
Kék volt a föld és
Remegett
Kék hegyek,
Kék szél,
Tekergett.
Kék volt a csókod,
S égetett....
Kék lángba borult,
A képzelet.
Kék nap szórta Ránk,
Kék sugarát
Kékkel vonta be,
Az egész ruhád.
Kék volt a gondolat,
Mely fent lebegett,
S kéknek láttam magam,
Ahogy feléd megyek.
